A Marek az egy állat. Mindig rá kell jönnöm. Kedves intelligens srác, de azért valahol hengerfejes. Normális szülők legkissebb gyermeke. A szülésnél minden a legnagyobb rendben volt, ám utánna történt valami. Valószínüleg, mikor vitték haza. Megcsapta az orrát egy barkas ólmozott füstje. Azóta minden olyan dologért rajong, ami az euro3 osztályzat alatt van. Egy piros zsiguli boldog, és büszke tulajdonosa.

Na vele, Bencével, és Vercsivel lenéztünk eplénybe egy kis esti síelésre. Én vezettem, szóval hütteparty storno, sör storno, laposüveg storno. Mareknál viszont kevésbé. Induláskor letámasztott egy kannát a lába közé, melyre 72es betűmérettel írta még rá apja, a pinnyédi Chuck Norris, hogy DESZTILLÁLT VÍZ. A flakon tartalma egy ártatlan felefele vadász a kannásabbikból. Pohár helyett egy 10es átmérőjü gumicsövet használt. Na Nyúlnál értük el azt a szagot, mind a Zokogó majom nevű obijektumba zárás előtt 10 percel. Csak a piros szimfónia hiányzott, meg az hogy valaki a pult alá brunzoljon.

Megérkezünk, sorbanállás, beszállunk a szent sólyomba, Marek kanna elő, iszik. Kanna el, majd mintha az teljesen természetes lenne mindenkinek, nekiáll a 4ülésesben 15 deka parizerrel kiflizni.

Maga a pálya egyébiránt kiváló. Esett egy kis friss hó, szóval szerintem a hétvégén megint kilátogatunk.

De akkor nem én vezetek.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.